Közel öt héten át tartó intenzív bombázás, amely megbénította az iraki légvédelmet, kommunikációt és az infrastruktúrát. Itt mutatkoztak be tömegesen a „lopakodó” (F-117) repülőgépek és a precíziós irányítású bombák.
Olyan összecsapások, mint a 73 Easting-i csata , bebizonyították az amerikai Abrams harckocsik és Bradley lövészpáncélosok fölényét a szovjet gyártmányú iraki technológiával szemben. Konfliktus: Sivatagi vihar
A hadművelet részletes elemzése megtalálható a Hadtudományi Szemle tanulmányaiban és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatási anyagaiban. Közel öt héten át tartó intenzív bombázás, amely
A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt. Szaddám Huszein rezsimje a kuvaiti olajmezők megszerzésével és az adósságok eltörlésével próbálta stabilizálni Irak gazdaságát. A nemzetközi válasz két szakaszra oszlott: A nemzetközi válasz két szakaszra oszlott: A háború
A háború február 28-án ért véget Kuvait felszabadításával. Bár a katonai győzelem egyértelmű volt, Szaddám Huszein hatalmon maradt, ami megalapozta a 2003-as későbbi iraki háborút. A konfliktus után az Egyesült Államok egyedüli globális katonai szuperhatalomként pozicionálta magát a hidegháború lezárultával.
1990. augusztusától 1991. januárjáig tartó védekezési és csapatösszevonási szakasz, melynek fő célja Szaúd-Arábia védelme és a koalíciós erők felvonultatása volt.
A katonai beavatkozás rendkívül gyors és precíz volt, köszönhetően az USA vezette 34 országos koalíciónak: